Olyan sok rosszat olvastam róla, hogy el sem hiszem, hogy nekem így bevált. Nem szünteti meg az izzadást, de az évek során leszoktam arról, hogy ezt várjam egy dezodorral. A szagokkal azonban remekül felveszi a harcot, szóval emiatt imádom. Jó az állaga, könnyen kenhető, nem potyognak le darabok utána, és nem is nagyon fogta be a fekete cuccaimat (bár ez annak is köszönhető, hogy úgy veszem fel őket, mintha egy hímes tojást próbálnék végiggörgetni a testemen). Nálam biztos, hogy újravevős – és ezért le a kalappal, mert nagyon kevés deo kapja meg ezt a titulust.

Ez a krém régóta társam a bajban. Időről időre előkerül, mindig a polcomon van, de csak kúraszerűen alkalmazom. A hónapban előkerült és megint rájöttem, hogy csodaszer, szóval megérdemli, hogy bekerüljön ebbe a posztba. Sajnos kiskamasz korom óta küzdök a seborrheaval, ami a hajas fejbőrömet és egy ideje az arcomat is érinti. Ez egy nagyon aljas, sunyi bőrbetegség, ami mindig a legrosszabbkor jön elő, és megkeseríti az ember életét. Ezekben a napokban a seborrheás ember úgy érzi, inkább elásná magát, és nem akar emberek közé menni, tükörbe nézni, felkelni az ágyból, stb. Én legalábbis ezt érzem olyankor. Na, ezeknek a napoknak a számát csökkenti le a LRP Kerium DS. Szóval te ott, aki olvasod ezt a posztot, és ismered a seborrheát, de nem ismered ezt az arckrémet: muszáj (!) kipróbálnod! Plusz elmesélned itt a poszt alatt kommentben, hogy neked mi vált be.

Na és nektek mi volt a kedvencetek áprilisban?